Egészségről Tényszerűen Adatokkal

2017.már.20.
Írta: Egészség Adatok komment

Az orvosok segítőkészségét értékelik leginkább a daganatos betegek

A gyógyulási folyamat támogatói elsődlegesen a szakorvosok

A daganatos betegségben érintettek 83 százaléka szerint a szakorvos, a család és a barátok járulnak hozzá leginkább kezelésük eredményességéhez, és a nővérek, asszisztensek szerepét is fontosnak tartják a gyógyulási folyamatban. Fontos még kiemelni a háziorvost is, akit minden második válaszadó meghatározó szereppel írt le, de a betegszervezetek, betegtársak befolyása sem elhanyagolandó. 

Tovább

Orvoshoz nem szeretünk járni – de akkor honnan tudjuk, mi a baj?

A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 16%-a soha, 79% csak a tünetek súlyosbodása esetén fordul akut panaszokkal orvoshoz annak ellenére, hogy a konzultációt elhagyók több mint háromnegyede tart az esetleges szövődményektől. A középkorúak (36 és 55 év között) egyötöde soha nem megy el szakemberhez, az idősebbek 84%-a is csak akkor, ha a panaszok fokozódnak.

Miért nem megyünk orvoshoz, ha félünk a következményektől?

A válaszadók 36%-a egyszerűen nem szeret orvoshoz járni, 29% pedig nem akar gyógyszereket szedni. A fiatalok körében a legnagyobb arányban (20%) említett indok, hogy nincs idejük orvoshoz menni, és ez a tényező az életkor emelkedésével fokozatosan csökken, 55 év felett a válaszadók csupán 4%-ára jellemző.

Tovább

Végleg eltűnhet a hálapénz

Az orvosok 96%-a hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, de 60%-uk szerint pusztán a béremelések hatására a hálapénzrendszer nem fog eltűnni. Más eszközök bevezetésére is szükség van – derül ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) és a Szinapszis Kft. közös kutatásából, amelynek célja a hálapénzrendszerrel kapcsolatos objektív adatok megismerése, valamint az orvostársadalom véleményének felmérése volt.

Elutasított a hálapénzrendszer – Az orvosok nem akarnak hálapénzes egészségügyben dolgozni. 

A kutatás eredményeiből kiderül, hogy az orvosok döntő többsége – 96%-a – hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni.

Tovább

Kutatás az internetes egészségügyi információszerzésről

A diagnózis felállításáig 3 emberből 2 tájékozódik az internetről

A lakosság csaknem kétharmada tájékozódik egészségügyi problémáival, illetve a lehetséges vizsgálatokkal kapcsolatban, mielőtt felkeresné kezelőorvosát. Az információk beszerzésének legfőbb terepe az internet – derül ki a Szinapszis Kft. által a hazai felnőtt lakosság körében végzett országos reprezentatív mintán végzett kutatásból.

startup-photos.jpg

Tovább

Egy fecske, sok fecske – Hányan lehetnek a külföldről hazatérő orvosok?

pexels-photo-203237.jpeg

A kutatásban 130 orvos, köztük nőgyógyász, sebész, kardiológus, reumatológus is részt vett. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy 10 külföldön munkát vállaló orvosból 7 nem kíván visszatérni Magyarországra. A külföldi munkavégzés legfőbb pozitívumaként 51% az anyagi biztonságot, megbecsülést emelte ki, de a jól szervezettség, szabályozottság, a kevesebb stressz és a megbecsülés is a lista elejére kerültek. Ezzel szemben azonban a hazai viszonyokat a kivándorolt orvosok szervezetlennek, kaotikusnak tartják, és az anyagi megbecsülés hiányát, a túlterheltséget és a hálapénz rendszert is negatívumként említették.

Tovább

A rendszertelenül étkezők nagyrésze fiatal

A magyar lakosság táplálkozási, étkezési szokásait vizsgáló felmérés szerint a megkérdezettek nagy része a napi háromszori étkezést követi (56%), a naponta ötszöri étkezők aránya 25%, és ez utóbbiak jelentős része nő. A válaszadók 19%-a ugyanakkor teljesen rendszertelenül étkezik, ezen belül is jellemzően a 35 év alattiak (25%).

pexels-photo-139681.jpeg

Tovább

Orvoslátogatói Hangulatjelentés 2016

A Szinapszis a Ventiv közreműködésével 2016-ban is elkészítette Látogatói Jelentés című kutatását, regisztrált gyógyszer- és GYSE ismertetők körében reprezentatív mintán. A kutatás célja, hogy a látogatók szemszögéből láttassa az orvosi kommunikációban végbemenő változásokat, és bemutassa, ők hogyan értékelik ezeket az átalakulásokat és saját helyzetüket a rendszerben.

light-man-hand-pen.jpg

Tovább

Különösen az italoknál nőtt meg az édesítőszerek elfogadottsága

A hazai felnőtt lakosságnak már kétharmada fogyaszt valamilyen édesítőszert - derült ki a Szinapszis friss, 500 fős, a hazai felnőtt lakosságot tekintve életkorra, nemre és régióra vonatkozóan reprezentatív kutatásából. Az édesítőszerek ismertségének és népszerűségének növekedése elsősorban az italoknak köszönhető, hiszen ezekben használjuk főképp, az ételek ízesítésére egyelőre még kevésbé.

Az italok édesítésénél az elmúlt egy évben jelentősen, 8%-ról 27%-ra növekedett a használati arány. A vásárlásnál is az üdítő és a gyümölcslé az az élelmiszertípus, ahol a leginkább szempont az, hogy édesítőszerrel készül-e, ezt követik a gyümölcskészítmények, pl. a lekvárok, majd a tejtermékek és csak negyedikként az édességek.

 

Tovább

Górcső alá vettük a patikai lapokat

A patikai vásárlási szokások néhány jellemzője

A válaszadók 81 százalékáról mondható el, hogy az esetek többségében ők intézik a család vény nélkül kapható gyógyszereinek beszerzését, és több mint 60 százalék legalább havi rendszerességgel vagy még gyakrabban fordul meg patikában. A vásárlási szokásokat illetően elmondható, hogy a legutóbbi patikai vásárlás oka legtöbbjüknél (41%) a házipatikában meglévő gyógyszerek, gyógyszertárban kapható termékek utánpótlása volt, amely jellemzően valamilyen fájdalom kezelésére szolgáló készítményt jelentett. Igen magas (39%) azok aránya, akik egészségmegőrzéssel, egészséges életmóddal, szépségápolással kapcsolatos terméket vásároltak, míg minden 3. hölgynek egy hirtelen felmerülő problémára, tünetre – az esetek többségében megfázására, náthára - kellett azonnali megoldást keresnie.

41498120425011221_simon_patika_budapest_002.jpg

Tovább

Krónikus betegek: a diagnózistól az új terápiás lehetőségekig

A betegek mindennapjai: tájékozódás és költségek

A krónikus betegek problémájukkal kapcsolatban jellemzően háziorvosuktól (64%), kezelőorvosuktól (52%) tájékozódnak, de igen magas az internetről érdeklődők aránya is (internetes kereső: 45%, betegportálok: 34%). Új gyógyszerekről hasonló forrásokat használva informálódnak, azonban ebben az esetben már magasabb arányban megjelennek a patikához köthető tájékozódási csatornák (gyógyszerész, patikai magazinok).

A gyógyszerekre fordított átlagos havi költség közel 6.000,- forint Egyharmad-egyharmad azok aránya, akik 2.000,- forint alatt, illetve 2.000,- és 5.000,- forint között költenek tablettákra. A válaszadók 14%-a 10.000,- forintnál is többet költ ilyen céllal egy átlagos hónapban. A gyógyhatású, homeopátiás és gyógynövényeket tartalmazó készítmények esetében alacsonyabb összegekkel találkozhatunk, az ezekre fordított átlagos havi összeg 2.800,- forint körül alakul.

dia1_1.jpg

Tovább