Az idő elérkezett - jelentette ki Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója az egészségügy finanszírozásának újragondolása kapcsán a kedden ismertetett reprezentatív kutatás eredményeinek ismertetésén. A magánkórház a Szinapszis Kft-t bízta meg, hogy feltérképezze, mi a járulékfizetők véleménye a hazai egészségügyi ellátórendszerről. A kutatásból kiderült: a páciensek elégedetlenek, többségük jár magánorvoshoz és tisztában vannak azzal, hogy többet kell fizetni a magánszolgáltatásokért. Arra azonban nincs egyértelmű válasz, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszert hogyan kellene átalakítani. 

Kik veszik igénybe a magánszolgáltatásokat?

A kutatás eredményeit bemutató sajtótájékoztatót Lantos Gabriella azzal indította, hogy két évvel ezelőtt megváltozott a páciensek összetétele és kezdett az a benyomása lenni, hogy a kórház nem ismeri az ügyfeleit. Évről évre 20%-kal nő a betegek száma a magánegészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményben és ez a páciensek összetételében is változást hozott elmondása szerint.

Kevésbé tehetős emberek kezdtek el hozzánk járni, középosztálybeliek. Ez kezdetben benyomás volt, ezért készíttettünk egy kutatást - magyarázta a felmérés kiváltó okát Lantos Gabriella.

A kutatás a 25-60 éves korosztályt vizsgálta, Budapest és Pest megyében, erre a csoportra reprezentatív ez a kutatás. Ők azok, akik aktívak a munkaerőpiacon. A megkérdezettek 84%-a tekinthető járulékfizetőnek. A magánkórház operatív igazgatója őket úgy mutatta be, hogy ezek az ügyfelek befizetik a közös kasszába a járulékot, majd nem veszik igénybe az állami szolgáltatást, majd eljönnek egy magánszolgáltatóhoz és újra kifizetik a szolgáltatás t.

Első körben azt vizsgálták, hogy kik is ezek a járulékfizetők. A kutatásból kiderült, hogy nagyon elégedetlenek a jelenlegi állami rendszerrel. 91%-uk mondta azt, hogy a járulék összegét nem érdemes befizetni ezért a színvonalért. Ha csak azokat tekintjük, akik már vettek igénybe magánszolgáltatást, akkor már csak 5% volt elégedett az állami szolgáltatás színvonalával.

A másik megállapítás, hogy a megkérdezettek többsége magánorvoshoz jár, 56%-uk ugyanis már vett igénybe magánszolgáltatást.

- hangsúlyozta Lantos Gabriella.

Miért választják ezt a betegek?

A kutatás arra a kérdésre is kereste a választ, hogy miért veszik igénybe a magánszolgáltatásokat ilyen sokan. Erre három választ találtak: az idő, a bánásmód és az átlátható finanszírozás miatt. Ez utóbbi kapcsán Lantos Gabriella megjegyezte, hogy ezek a járulékfizetőknek tudják, hogy miért és mennyit fizetnek és hálapénz nélkül veszik igénybe a szolgáltatást és számlát is kapnak minderről.

Hogyan fizessék?

A másik kérdéscsoport, amit a kutatás körüljárt, hogy hogyan lenne méltányos finanszírozni az egészségügyet?

Saját tapasztalatait ismertetve az operatív igazgató elmondta: a középosztálybeli fiatalok is itt vannak a magánegészségügyben. Sokan méltánytalannak tartják, hogy még egyszer ki kell fizetni a szolgáltatás árát, minden héten van egy ilyen beteg, aki nem érti, miért fizet járulékot - ismertette.

Ezért a kutatás során megkérdezték, hogy hajlandóak-e többet fizetni a magánszolgáltatásokért. Erre a felmérésben választ adók kétharmada igennel felelt.

A közhangulat változást mutat. Egyre többen vannak azok, akik úgy gondolják, hogy csak hálapénzért kap olyan egészségügyi ellátást az állami rendszerben, ami elvárható lenne, vagy még azért sem - magyarázta.

A jelenlegi finanszírozási rendszer átalakításának módjában azonban nem egyértelmű a kép, legalábbis a kutatás alapján. A megkérdezettek 39%-a mondta azt, hogy a kötelező minimum 6930 forintot fizetné be az OEP-nek és csak magánegészségügyi szolgáltatásokat venne igénybe. 32%-uk vélekedett úgy, hogy a jelenlegi egészségügyi járulék mellett más formában is fizetne egészségügyi szolgáltatásokért. 29%-uk pedig azt mondta, hogy csak az OEP rendszerébe fizetne járulékot és az állami egészségügyi rendszert használná.

Később az is kiderült, hogy abban is nagyon megosztottak az emberek, hogy milyen konstrukcióban fizetnének szívesen a magánszolgáltatásért. Itt a havi rendszerességű biztosítás, az egészségpénztári befizetéseket és az eseti díj fizetését is említették, közel hasonló arányban. Kis részt képviseltek azok, akik nem fizetnének egyáltalán a magánszolgáltatásokért.

Az idő elérkezett

Lantos Gabriella a tájékoztatón hangsúlyozta:

Lássuk a részleteket!

A kutatás eredményeinek részleteit Kun Eszter, a Szinapszis Kft. kutatási igazgatója ismertette.

A felmérésből kiderült, hogy már nemcsak a legnagyobb jövedelmű csoportok járnak magánorvoshoz, hanem az átlagos jövedelmi viszonyok között élők is. A két legnagyobb csoport, amely magánellátást vesz igénybe, a 250 000 forint feletti (21%), és a 90 000-150 000 forint közötti (22%) jövedelemmel rendelkezők.

A magánszolgáltatóhoz forduló páciensek első helyen értékelték, hogy többet és alaposabban foglalkozik velük az orvos, illetve hogy nem kell várni a rendelőben az ellátásra. A személyre szabott bánásmód mellett nincs várólista, több információt kapnak, figyelmes és szakszerű ellátásban részesülnek, jól megszervezett betegút segíti a gyógyulást.

A kutatásból az is kiolvasható volt, hogy milyen az egyes magánegészségügyi szolgáltatások megítélése, mennyire bíznak meg az adott orvosban, szolgáltatásban. Ezek alapján az 5 fokozatú bizalomskálán mért eredmény szerint a magánszolgáltatók iránti bizalom sokkal magasabb, mint az állami intézmények iránt.

A legnagyobb elfogadottsága a magán szakorvosoknak van (3,9), majd a magánklinikák következnek (3,8). Az állami ellátásban a legmagasabb bizalmi indexe a háziorvosoknak van (3,5), őket az állami járóbeteg rendelők követik (3,1), és a sor végén szerepel az állami kórházak megítélése (bizalmi indexük 2,8) - állapítható meg a reprezentatív kutatásból.

Forrás: http://m.portfolio.hu/