Egy nemrégiben elkészült hazai kutatás alapján van még mit tennünk az egészséggel kapcsolatos tudásunk fejlesztése érdekében, hiszen minden második magyar embernek problémás az egészségértése. Magyarországon a megkérdezettek az összes mutató esetében rendkívül alacsony arányban értek el kiváló szintet, míg a nem megfelelő pontszámot elérők aránya nemzetközi összehasonlításban az egyik legmagasabb. Magyarországon a krónikus betegségekben szenvedők átlagos pontszáma szignifikánsan elmaradt a társadalom egészétől. Ez azt jelenti, hogy pont azok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, akik számára létszükséglet lenne az egészségügyi információk megértése és azok felhasználása.

Az egészségértés, az „egészségügyi írni és olvasni tudás” és a hozzá kapcsolódó készségek nemzetközi szinten is az érdeklődés előterébe kerültek. Egyre szélesebb körben ismert, hogy komoly problémát jelent a betegség prevenció hiánya vagy alacsony foka, a saját egészségükért aktívan tenni akaró és tenni képes emberek kis aránya, valamint a terápiát nem vagy nem teljesen követő betegek lassú gyógyulása vagy akár állapotromlása. Az egyén szintjén ez rövidebb életet, rosszabb életminőséget jelent, a társadalom szintjén pedig többletterheket az egészségügyben. A betegek fele saját bevallása szerint sem tartja be orvosa utasításait. A háttérben sokszor a hiányos tudás, az egészségügyi információk nem megfelelő értelmezése áll. Bár korunkban rengeteg tudás elérhető a médiában, az interneten vagy akár orvosunktól is, mindez hiábavaló, ha valaki információ-feldolgozási nehézségekbe ütközik. A megszerzett ismeretek megbízhatóságáról, valóságtartalmáról nem egyszerű feladat ítéletet alkotni.

Magyarországon is elkészült a nemzetközileg validált Egészségértés Kutatás (Health Literacy Survey EU), kilencedikként a világon. A kutatást korábban egy kifejezetten erre a témára létrejött konzorciumi kutatócsoport (HLS-EU Consortium – hosted by the Maastricht University) végezte el az első körben résztvevő országokban: Ausztria, Bulgária, Görögország, Írország, Hollandia, Lengyelország, Németország és Spanyolország. Hazánkban a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. 1008 fős reprezentatív mintán vizsgálta, hogy a magyar lakosság képességei mennyire felelnek meg az egészséggel kapcsolatos komplex igényeknek a modern társadalomban. A kutatás magyar megvalósítását az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete tette lehetővé.

Fontos kiemelni, hogy a kutatás nem tudásszintet, hanem az élet három, egészséggel kapcsolatos területén (egészségügy, prevenció, egészségfejlesztés) mért négy információfeldolgozási szintet (elérés, megértés, értékelés, alkalmazás), illetve az ezekhez kapcsolódó készségeket, képességeket mért. Magyarországon az összes mutató esetében a megkérdezettek rendkívül alacsony arányban értek el kiváló szintet, míg a nem megfelelő pontszámot elérők aránya nemzetközi összehasonlításban az egyik legmagasabb!

A magyar kutatás mind módszertani, mind mintavételi szempontból az EU kutatás folytatásának tekinthető. Az adatfelvétel 2015 május-június hónapjaiban zajlott.

A magyar eredmények kiválóan illeszkednek a nemzetközi adatsorokhoz és hasonló problémákat tártak fel, mint amelyekkel sok más európai uniós országban is küzdenek: jól láthatóan kettészakad a társadalom egy elfogadhatóan vagy akár kiválóan eligazodó, aktívan tájékozódó rétegre és az egészségértés szempontjából komoly kihívásokkal küszködő lemaradókra.

A kutatás eredményei alapján egy összesített egészségértési index képezhető, amely jól mutatja, hogy hol helyezkedünk el a többi ország viszonylatában. A magyar átlagos összesített egészségértési index a problémás kategóriába esik, hasonlóan Ausztriához és Spanyolországhoz. Csupán a bolgár eredmények voltak szignifikánsan gyengébbek ennél.

Ez az objektív kutatás az első lépés annak érdekében, hogy az egészségügyi információk minden egyes ember számára olyan módon váljanak elérhetővé, hogy azt ő maga a legkönnyebben felhasználhassa. Fontos ehhez beazonosítanunk azokat a pontokat, ahol elakad az információ-feldolgozási folyamat, azokat a készségeket, képességeket, amelyek fejlesztésre szorulnak a magyar társadalom jelentős részében. Ilyen pont például, hogy a magyarok 43%-ának nehézséget okoz az orvosi információk értelmezése, értékelése. A mindennapokban ez úgy jelenik meg, hogy nagyon sok ember számára gondot jelent az egészségügyi információk megbízhatóságának megítélése, mint például a második szakvélemény szükségessége, a betegségekkel és az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos információk megbízhatóságának megítélése.

Az összesített egészségértési index pontszámokat vizsgálva az is kiderült, hogy Magyarországon - csakúgy, mint a kutatásba bevont minden országban (Hollandia kivételével) - a krónikus betegségekben szenvedők átlagos pontszáma szignifikánsan elmarad a társadalom egészétől. Ez sajnos azt jelenti, hogy pont azok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, akik számára létszükséglet lenne az egészségügyi információk megértése és azok felhasználása. Szinte azt mondhatjuk, hogy sokaknak tolmácsra lenne szüksége egy orvosnál tett látogatáskor!

A magyar kutatási eredmények elérhetők itt!